Szűk 3 év után úgy éreztem ideje folytatni Váncza József életét.
Mert ha nem is olyan szerteágazó és nagy sikerű mint vetélytársa Dr Oetkeré de itt a sparheltblog oldalán mindenképp kiemelt helyen szerepel.
Mivel Váncza József is kitűnő példa a magyar emberek leleményességére kitartósságára.
A múltkor már írtam az első sikerekről.
Most jöjjön életútja második fele:
1929-Bővül a gyár
A következő bejegyzést a cégregiszter 1929. november 6-án Cg. 29.937/7.
számon tartalmazza , amelynek lényege , hogy Feig Gyula társtag vezetéknevét
belügyminiszteri engedéllyel Fóthy-ra változtatta. A társaság ekkor helyezte át
az üzlet telephelyét a Budapest , nyolcadik kerület Tavaszmező u. 2. szám alól
az ötödik kerületi Korpona u. 4. szám alá.
Az üzem kínálatában a harmincas évek derekán már keksz- és ostyafélék is
szerepeltek. A bővülést legjobban a foglalkoztatott létszám alakulása
illusztrálja: 1926-ban öt, a húszas évek végén harminckettő, míg 1936-ban már
közel száz embernek adtak munkát. A háború alatt a forgalom visszaesett, így az
ostrom előtt már csak tizenhét alkalmazottjuk volt.
Az éppen aktuális világgazdasági válság a harmincas évek elején a Váncza
céget is megrendítette: nem tudtak
fizetni a beszállítóiknak, mivel 16 ezer kereskedő maradt adósuk.
A vállalat a harmincas évek elején egy rosszul megtervezett üzlet miatt kis
híján csődbe ment, ám egy külön egyezség révén sikerült elkerülni a
katasztrófát. Érdemes megemlíteni, hogy Váncza társa, Fóthy Gyula nem
kimondottan a vegyészetben, hanem a villamossági cikkekben utazott - ennek
ellenére (vagy inkább pont ezért) a férfiak prímán megértették és
kiegészítették egymást. A társaság 1941-ben újjáalakult: ekkor törzstőkéjét 12
ezer pengőben jelölték meg. Egy év múlva ezt 72 ezer pengőre emelték.
1948-Felszámolás:
A háború után, az inflációs évek alatt Vánczáék - mint annyi magyar
sorstársuk - folyamatos likviditási gondokkal küszködtek, de a ma is
használatos fizetőeszköz 1946-os megteremtésének idejére már stabilizálták
helyzetüket. A vállalat alaptőkéje 1947 elején kereken nyolcvanezer forintra
rúgott. Egy 1948. május 4-én kelt minisztériumi rendelet alapján a firma
termékeit Váncza József Sütőporüzem megjelöléssel forgalmazhatta. A kft.-t
1948. december 29-én számolták fel: az utód már Sütőpor Gyár néven forgalmazta
cukorkáit, vitamintablettáit és italporait. A cégalapító Váncza József
ötvenéves korára mindenét elvesztette.
Váncza József 1956-ban bekövetkezett halála után özvegye, Váncza Józsefné
kisiparosként vitte tovább a családi vállalkozást az eredeti védjeggyel és
minőségben.
1988-Múlt és jelen
A Sütőpor Gyár termékeit az ötvenes évek végi felszámolás után a budafoki
úti Zamat Kávé- és Kekszgyár készítette tovább. A Váncza-örökösök 1988-ban
megállapodtak a Szilasmenti Mgtsz-szel a szabadalmi leírás átadásáról, a
receptet mindezidáig titokban volt tartva valamint a névhasználatról, s a
Szilas-food Kft. Kerepes Tarcsai üzemében készülő Váncza termékek újra kaphatók
a boltokban.
A poszt elkészítésében két könyv volt a segítségemre az egyik a Váncza
József által írt mi süteményes könyvünk a másik pedig a családja életéről
szóló Verrasztó Gábor által írt könyv a Váncza család.
Ha kíváncsiak vagytok még több Váncza családdal vagy éppen a Dr Oetker termékekkel foglalkozó poszttal és az azokat tartalmazó történetekre akkor olvassátok a blogot. Lesz még bejegyzés a két nagy cég legendáriumából elővett történetekkel korabeli fotókkal illusztrálva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése